Van egy rabság, amelyben élni még a szerelemnél is édesebb.

Az értelem szárnyán szárnyaló szabad szellem

Mindig győz, bármi is legyen az ellen.

Tudja, hogy ha ki nem is mondhat bizonyos dolgokat,

A fejében szabadon szárnyalhat bármilyen gondolat.

Minél kevesebb előtte az ismeretlen,

Annál erősebb lesz benne az érzelmekkel teli értelem.

A tudás tengere végtelen, mégis, egyre közelebb kerül a cél.

Az élet nagyon is véges, az ember egyre bölcsebb, ha a kora már éltes.

Ahogy tengerben a mérföld, úgy enciklopédiákban a szószedet,

Megannyi mérföldkő, melyekkel teljessé válik az emberi tudás.

A fiatalok gyakran lesajnálják az időseket,

Nem is tudván, mennyit ér a korral járó bölcsesség.

Hiába kopik meg a fittség, nem tör rád egyből a sötétség.

Sőt, akkor lesz igazán minden világos, ha kiteljesedik a tudásod.

Bölcs öregként tudni fogod, szavaidat korlátozhatják,

Szádat befoghatják, de a gondolatra nincs cenzúra.

Míg a fejedbe nem látnak, örökké igaz marad:

A gondolatok rabjai még a szerelmeseknél is szabadabbak.