A kétkötetesre tervezett könyv célja, egy olyan átfogó regény születése, amely szórakoztató módon ad át valós ismereteket a magyar történelem ezer esztendejéből, nem csak az iskolákban megtanult alapokat, hanem azon eszenciákat is, amelyek varázslatossá, izgalmassá teszik a múlt iránt eddig kevésbé érdeklődőnek is e történetet.
Talán nincs még egy olyan nemzet a világon, amelynek történelmében akkora jelentőséggel bírna királyi koronája, mint a magyar. A világon nincs párja a magyar koronázási ékszernek. Az egyetlen zárt korona, amellyel királyokat iktatatnak be. És az egyetlen, amely mindenképp főszereplője kell, hogy legyen egy koronázásnak. Nélküle nem létezik uralkodói hatalom, sőt, valójában ezt maga gyakorolja, a viselője pedig inkább a végrehajtói szerepet tölti be.
Számos vizsgálat bizonyítja, a Szent Korona fizikai értelemben is egyedülálló alkotás. Egyes felvetések szerint egyfajta naptár, amely a világtörténelem minden fontos dátumát kódolva tartalmazza. E funkciójában pedig rokonságban áll a maják naptárával, az egyiptomi piramisokkal, vagy a Stonehenge-el. Más kutatók alapos, évtizedes vizsgálódás alapján arra jutottak, hogy a magyar korona amolyan kondenzátor. Felépítése alapján alkalmas arra, hogy valamiféle energiát felvegyen, tároljon, illetve azt átadja viselőjének. Nem fizikai, hanem szakrális szempontból támasztja ezt alá a koronázás szigorú menete, a viselt öltözéken át a beavatottak köre, a ceremoniális szokásokig bezárólag minden.
A regény az államalapítástól egészen napjainkig játszódik. Királyaink mellett felbukkannak azon történelmi személyiségek, akik rávilágítanak arra, miért olyan fontos - nem csak a magyar -, de a világtörténelem szempontjából is a Szent Korona. Segít megérteni olyan történelmi pillanatokat, mint például a Tatárjárást, vagy a török kort, amelynek fordulópontjai racionális magyarázattal nehezen érthetőek meg. A magyar uralkodók az évszázadok során nem ritkán szinte Európa fele felett uralkodtak. Máskor pedig még az ország is három részre szakadt, ha nem volt meg a szakrális és a világi hatalom egysége.
Róma, Bécs, Isztambul, London, Pozsony, Esztergom, Budapest, Székesfehérvár, Pannonalma, csak néhány város azok közül, ahol számos építmény található, amely magán visel olyan jellegzetes jegyeket, amelyek kódként várják a titkokra vadászó kalandorokat. Vagy épp rejtenek olyan titkos iratokat, freskókat, amelyek segítenek megérteni a Szent Korona titkát. Emellett számos olyan könyv, irodalmi mű készült az ezer év során, amelynek soraiba kódolva vannak a rejtélyek.
Ha nem is eltitkolt, de kevésbé hangsúlyos történelemkönyveinkben, hogy Bakócz Tamást csak egy hajszál választotta el attól, hogy ő legyen az első magyar pápa. De így is, éveken át teljesített szolgálatot Rómában, és többek között irányította Raffaellot, amikor a híres Stanzákat festette, de nevéhez kötődik a Sixtus-kápolna freskóihoz fűződő munkálatok irányítása is. Így pedig talán az sem elképzelhetetlen, hogy a világ leghíresebb festményei is viselnek magukon fontos utalásokat a magyar történelemre vonatkozólag.
Kicsivel korábban pedig Mátyás király magával Drakulával vívta legvéresebb ütközeteit. A regényből az is kiderül, milyen módon kapcsolódik a népszerű vámpírtörténetek ihletője a magyar történelem sorsfordító eseményeihez.
A fikció (?) részeként említést tesz olyan királyainkról, akik a Szent Korona hatalmával élve az időutazással is kacérkodtak. Köztük akad olyan is, aki örökre eltűnt, és halálának pontos oka sosem tisztázódott. Talán az is lehet, hogy ma is köztünk él, hisz épp jelenkorunkat választotta időutazásának helyszínéül…
Számos királyunk őrült abba bele, és lelte akár halálát, mert jogtalanul viselte a koronát, netán nem volt viselésére méltó. Ahogy akadtak olyanok is, akik egész egyszerűen fel sem merték venni azt, mint például II. József, akire épp anyja, Mária Terézia hagyta a koronát, akinek halálát is számos legenda övezi, természetesen a regényből ezek is megismerhetőek.
Jelentős rész szól majd a Reformkorról, az azt követő forradalomról és szabadságharcról. A Szent Korona volt már korábban is „hadifogságban”, rabolták már el, csempészték ki a vész elől, de a megsemmisítése még nem merült fel soha korábban. Kossuthék fejében még ez is megfordult, végül „csak” elásták. A megtalálásáról is számos titkot leplez le ez a kötet.
A Kiegyezés utáni időszak volt talán Magyarország utolsó aranykora, Ferenc József hosszú, közel hét évtizeden át tartó uralkodása idején. Ezen időszakhoz kapcsolódnak a már inkább fikciós, de valós történelmi alapokra épülő leírások, amelyek arra a következtetésre juttatják az olvasót, hogy jelenkorunk meghatározó építményei, így a budapesti Bazilika, a Budavári Palota, az esztergomi Székesegyház, a Pannonhalmi Főapátság, a székesfehérvári Romkert mind-mind szakrális hely, amelynek köze lehet a Szent Korona „természetfeletti erejének” kihasználhatóságában. Emellett, ez a fejezet taglalja részletesen, kik azok a Koronaőrök, milyen célt szolgálnak tevékenységeik. Miért jött létre a Szent Korona Társaság. Illetve, a XX. században milyen politikai döntéseket, netán világpolitikai eseményeket befolyásolt a magyar koronázási ékszer.
A regény elolvasása után talán az sem tűnik majd elképzelhetetlennek, hogy Adolf Hitler feltett szándéka a Szent Korona megszerzése volt. Ahogy az sem, 25 éven nem véletlenül tartották a legvédettebb katonai támaszponton az Amerikai Egyesült Államokban, ugyanott, ahol a világhatalom aranykészletét őrzik. Minden bizonnyal itt gondos tudós kezek vizsgálgatták, így az sem csoda, hogy amikor 1978-ban végre visszakaptuk, „veszélyes sugárzó anyagként” zárták egy ládába koronánkat.
Az elmúlt 35 év látszólag csendben telt. Bár ahogy a korona visszatért az országba, magyar szakértők is vizsgálat alá vethették, a politikusok viszont leginkább tudomást sem igen akartak venni róla. „Mezei műtárggyá” silányodott, a Nemzeti Múzeum kiállítási darabjaként. Mígnem az ezredfordulón érkezett egy kormány, aki gondolt egy merészet, és ha nem is teljes egészében, de igyekezett valamit visszaállítani a Szent Korona nimbuszából.
Napjainkra pedig eljutottunk odáig, mind több emberben fordul meg a gondolat, vajon miért megy láthatólag jobban azoknak az országoknak, ahol a mai napig megőrizték, vagy visszaállították Európában a királyságot, persze kizárólag alkotmányos, parlamentáris formában. Erősödnek azon gondolatok is, amelyek szerint 1920 óta interregnum van érvényben, hisz törvényesen „uralkodni, kormányozni” Magyarországon csak a Szent Koronával lehet.
A regény kizárólagosan fikciós része – a második kötet - keretbe foglalja a történetet. Valamikor 2012 végén, az USA-ban, egy fiatal tudós professzor rátalál nagyapja titkos jegyzeteire. Ő volt az, aki irányította a Szent Korona tengerentúli őrzését és alapos kutatását. Halála rejtélyes és hirtelen volt, de ebbéli munkásságáról még unokája sosem tudott róla a jegyzetek megtalálásáig. Érdeklődését felkeltik az írások, és maga is kutatni kezd. Megneszeli ezt egy bűnözői kör is, akik több millió dolláros akciót kitervelve elrabolják az Országházból a koronát. Az amerikai tudós a szörnyű hír hallatán rögvest keresni kezdi a kapcsolatot a magyar kormánnyal, mert tudja, ezzel még nincs vége, sőt, ez valami igazán szörnyű vég kezdete inkább. A nyomozásba a CIA is bekapcsolódik, miután néhány nappal később a koronázási ékszereket is elrabolták. Hiába figyelmezteti a fiatal professzor a nyomozókat, vigyék a Szent Jobbot ismeretlen helyre, mert az lesz a következő… Innentől pedig őrült hajsza zajlik a tolvajok nyomában. Hamarosan a legfőbb, és utolsó célpont az a maroknyi csoport lesz, akik között az amerikai, és a magyar koronaőrök is ott vannak. Egyedül ők ismerik azokat a rejtekhelyeket a világban, ahol a Szent Korona „működtetéséhez” szükséges kódok megtalálhatóak. A kódfejtéshez szükséges kulcs is az ő birtokukban van. Tartja magát ugyanis a hit, aki 2038-ban birtokolni fogja a Szent Koronát, netán iránymutatása alapján egy országot kormányozhat, akár a világbékét is elhozhatja. Feltéve, ha nem rossz célokra fordítja a hatalmát, mert ellenkező esetben az apokalipszis jöhet el a világra…
Aki Dorothy-ra vár, csalódni fog, de aki szeretné megérteni gyerekkora egyik kedvenc meséjét, helyére tenni a szereplőket, az tudni fogja, kit honnan fújt a szél Óz csodálatos birodalmába.
Kathryn Bigelow most már le sem moshatná magáról, hogy igazi háborús szakértő. A bombák földjén óta eltelt négy év, de nem csodálkoznék, ha újra robbantana az Oscaron.
